Közönség helyett közösség kell! – Beszélgetés Horváth Lászlóval, a Fonó Budai Zeneház vezetőjével

– Nemsokára 25 éves lesz a Fonó! Büszkén tekinthettek vissza a megtett útra, és a beletett energiára, hiszen a mai napig küldetésének  megfelelve, elsősorban magyar népzenével és néptánccal van tele a ház. Te mégsem a magyar népzene okán vagy ismert.
Mióta foglalkozol Világzenével?
– Igen, érdekes felvetés… a művészeti ágakból mindig az energia érdekelt, legyen az valóban népzene, néptánc, világzene vagy csak színtisztán zene.
Minden nap más (pláne így a klíma-változás vonatkozásában), így úgy gondolom, hogy minden napra más mondandóval kell a művészeknek is reagálniuk. Ha ők is változnak, és reflektálnak a korra, akkor hitelesek lesznek, ha elszakadnak a valóságtól, akkor meg nem lesznek hitelesek. A Fonó is akkor és addig hiteles, míg képes reagálni a valóságra, érzi a kor kihívásait. És egyre inkább úgy gondolom, hogy nem közönség, hanem közösség kell. Minden esemény mellé.
Látom a közönséget, sok-sok helyen. Megérkezik, leadja a kabátját, végignézi a műsort, tapsol, felveszi a kabátját és elmegy. Nem néz körül, nem ül le a büfébe, nem néz senki szemébe, nem múlatja az időt, csak úgy lazán. Az időt múlatni. Alig látni ma már ilyen figurákat, pedig 15-20 éve még megvoltak. Pedig akkor jó egy esemény, ha a közeget összekovácsolja, gondolkodásra, valami interakcióra készteti… ha kiszakít a mindennapokból. Ezt kell tudni elérni!
És különben is szerintem nincs fenntartható fejlődés, fenntartható lassulás van. Több ezer évig a nap mozgása mutatta meg az emberiség tevékenységét – most az internet lázban tart mindenkit a nap 24 órájában – de csak akkor léphetünk előre, ha paradox módon lassulunk. Ez az irány, lassulni kell, nem rohanni!

– A Besh o droM számára a Fonó ugyanúgy fészek, otthon, mint Szalóki Àginak, Palya Beànak, Lajkó Félixnek, Dresch Mihálynak, Berecz Andrásnak, Ferenczi Gyurinak, “Szalonnának” ( Pál István), vagy a Parno Grasztnak, hogy csak néhányat említsek azok közül akiket volt szerencsém a Fonóban hallani. Elég vegyes csapat, mindenki köthető a népzenéhez, de nem csak ahhoz. Az adatközlőkkel rögzített népzenei sorozat zseniális, és igényesen átgondolt munka. Mi az a mágnes, ami ennyiféle zenét tud a Fonóba vonzani?
– Az említett közösség. A Forma-1 is azért érdekes, mert istállók mérik össze az erejüket. Kell egy csapat. Kell egy eszme, ami köré érdemes csapatot építeni.
Sok-sok alkalommal jöttek új emberek, az új munkahelyre és meghallgatásra a Fonóba. A legfontosabb tanulság mindig az volt, hogy ügyet szeretnének szolgálni. Az új nemzedék már ügyek mentén szerveződik, nem fogja érdekelni őket a politika sara, tényleg a világ rezgésit szeretnék leképezni napi mondandóra..És amíg ilyen emberek hozzák-viszik a témát a Fonóban, a Fonó kínálata mindig aktuális lesz, és mindig meglesz hozzá a kritikus tömeg is.

– Mondhatni inkubátor voltatok számos későbbi befutó, külföldön is sokat koncertező zenekarnak, előadónak. Ma is ilyen nagy a meritésetek? Most is “nálatok” bontogatja a szárnyait a születő vilàghír?
–  Szerintem a magyar kultúra legnagyobb ágyúi valahogy mindig találkozni fognak a Fonóval. Vagy az elején vagy útközben, de inkább az elején..
És ebben az a szép, ha a kapcsolat emberi marad, mint ahogy nagyon sok hű művészről ez elmondható… pl.: Csík János, Dresch Mihély, Parno Graszt is ezen irányt képviseli, erősíti – köszönet érte! De itt az újabb generáció Vizeli Máté, Szlama Laci, Csoóri Sanyi-Sündi.

– Hogyan emlékszel vissza a Besh o droM indulására, berobbanàsàra?
–  Volt egy világzenei ősrobbanás, Boban Markovics, Romano Drom, Besh o droM… szinte mindegyik zenekar letarolta Európa különböző országait, fesztiváljait. Értelemszerűen 20 évig nem lehet toppon lenni, de ha 20 évig faktor maradsz a piacon, az azt jelenti hogy értesz valamihez!

– Te, mint világzene guru, mit látsz, pontosabban hallasz bennük, ami miatt fontosnak tartod, hogy legyen új lemezük?
– Mindig meg tudnak újulni. És ez a legfontosabb! Az említett energiák. Szinkronban lenni a világmindenséggel… vagy ahogy Csoóri Sándor népzenész barátunk mondaná: behangolva lenni. Ez egy állapot és felelősség is! Ha tudod hogy be vagy hangolva, akkor onnantól kezdve már nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy elhangolódj. Az már olyan lenne, hogy eltévedtél. De a Besh o droM is be van hangolva, úton van. Hajrá!

– Melyik a kedvenc Besh o droM számod?
– Nincs ilyen – a hangzás az ami megérint… tudod hogy ők azok… senki sem tud majd tribute zenekart létrehozni, mert annyira eredetiek!