Zenekar

A Besh o droM zenekar ismert, és elismert szereplő a zenei palettán. Húsz éve járják a világot, bizonyítva, hogy szükség van egy sehova sem maradéktalanul besorolható bandára. Nevük mára egyet jelent a fékevesztett ritmus és dallamkavalkáddal, virtuózitással kezelt hangszerekkel, garantáltan jókedvre derülő, táncra perdülő közönséggel. A néptáncosok hőnszeretett lelazitói, az értelmiségiek kedvenc népzene közvetítői, a népzenészek irigyelt rockerei, az adatközlők legpimaszabb feldolgozói. Turnébuszuk Európa valamennyi benzinkútját megjárta, a nemzetközi repülőterek jelentős részét bekötött szemmel is felismerik. Fesztiválok születésénél, temetésénél muzsikáltak. Fiatal zenekaroknak tartották a fáklyát, nagy öregektől vettek át stafétát. Lassan útjuk feléhez érnek, lelkesedésük nem lankad, egy-egy zenei viccért nem kell a szomszédba menniük, bátran keverik zenei koktélokat, látszólag össze nem illő ízeket honosítanak meg úgy, hogy a gyanutlan kóstoló újra és újra, még és még akar. Húsz év nem a világ, de jó érzés tudni, hogy felnőtt egy generáció, akinek a Besh o droM nélkül nem volt világzene.

—————————————————–

Pettik Ádám:
’72-ben születtem.
Ütős hangszereken, brácsán játszom, énekelek.
’99 óta vagyok a zenekarban, alapító tag vagyok.
Kedvenc számom a Vaságyas.
Kanna volt az első hangszer, amin tanultam.
Legjobb koncertélményem a Montreal Jazz Festival 4x (2004-ben és 2012-ben is játszottunk két-két koncertet).
Annyira sok volt a hajmeresztő szitu a zenakarral, amiben részt vettem, hogy nem tudnék választani.

Barcza Gergő
1973-ban születtem.
Szaxofonon, EWI-n, kavalon, furulyákon, neyen, cicélőn, klarinéton, tárogatón játszom.
Alapító tag vagyok, vagyis 1999 óta.
Hat évesen furulyázni kezdtem, hét éves koromtól négy évig hegedültem. Szaxofonozni 16 évesen kezdtem.
Kedvenc számom a Túl e vizen, és a kavalos számok
Legjobb koncertélményem, mikor Mexikóban egy piac melletti színpadon játszottunk, random piacra járó közönség előtt, akik egytől egyig, és rögtön értették, élvezték a zenénket.
Van pár hajmeresztő szitu amiben résztvettem a zenekarral. Turnémenedzserként az útlevél és hangszer elvesztések, eltünések, késések viseltek meg legjobban. Legemlékezetesebb, még az EU elötti időben történt eset, mikor a Glastonbury fesztiválról jöttünk 8 határellenőrzésen keresztül hazáig úgy, hogy eggyel kevesebb útlevél volt a buszban, mint ember. Zenészként a legnagyobb kihívásokat a hangtechnika, és annak kezelői szokták ránk mérni, de a következő esetben ők ártatlanok: egy azóta nagyon sikeressé vált nyugat-magyarországi fesztivál első évadán játszottunk. A koncert csúcspontján, amikor a közönség őrjöngése a tetőfokára hágott, valaki beledobott egy korsó Sopronit a keverőpultba. A hangosítás meghalt. Mi gondolkodás nélkül leugrottunk a színpadról, és a közönség soraiban unplugged fejeztük be a koncertet. Bár a buli fantasztikus volt, és mi vétlenek voltunk, a fesztiválra soha többet nem hívtak meg az elmúlt 19 évben.

Kaszai Lili
1988-ban születtem.
Énekelek.
2009 őszén helyettesítettem először a zenekarban, egy 3 napos svájci turnén. Hivatalosan 2010 nyara óta énekelek velük.
Zongorán tanultam.
Kedvenc számom szezononként változik… imádom a Csujogatót Mangóval, imádom az Úgy elmennék-et, Ádám zseniális, van még így kábé 5-6 nóta. Vaságyas, mert ebben már magamat is érzem, és ez jó érzés! A Cigansko Oro, azért, mert a szólók mindig változatosak, és a fiúk kiélik magukat, és az is nagyon jó. A Tortapaírt úgy szeretem, ahogy most van, hogy mindenki szólózik benne egy nagyon rövidet, de éppen ettől önmaga esszenciája nyilvánul ilyenkor meg. Adott kedv, testi, lelki állapotok és a buli hevének lenyomataképpen.
Kedvenc koncertem is több van! Szerettem a Montreal Jazz Festivalt, az nagyon fontos mérföldkő volt nekem. Több tízezer ember előtt előadni! Igazából az egész Kanada turné egy szerelem, mert utána ugye többször jártam Winnipegben, Calgaryban, Vancouverben, és nagyon jó érzés volt, hogy: Jé, én itt játszottam. Cool!
Leghajmeresztőbb szerintem egy ukrán buli volt. Fújt a szél, ömlött az eső, minden színpadtechnikát eláztatott. Egy mikrobuszban várakoztunk, jégkockává fagyva, és reménykedtünk, hogy lesz B helyszín. Lett! Egy modern jurtában nyomtunk egy elképesztő bulit a szalmabálák között.

Csurkulya József
1974-ben születtem.
Cimbalmon, ütős hangszereken, zongorán játszom.
2000 januárja óta vagyok a zenakarban.
Kedvenc számom a Katalin.
Cimbalom volt az első hangszer, amin tanultam.
Kedvenc koncertem a Művészetek Völgyében volt, 2000-ben, a focipályán.
Meredek volt például, mikor 2002 szpetemberében a 9/11 első évfordulója környékén az aktuális koncertre érkezve, valamelyik német város határában megállítottak a kommandósok, és ránkszegezett fegyverrel nem mozdulhattunk, amíg nem ellenőrizték a különböző iratokat.

Hámori Máté
1986-ban születtem.
Gitározom, de egyszer egy szlovákiai koncerten doboltam egy egész dalt.
2009-ben helyettesítettem először a Besh o droM-ban.
Kedvencem a Meggyújtom a pipám, és a Túl e vízen.
Zongora volt az első hangszer, amin tanultam.
Legjobb koncertélményem 2010 környékén valahol Skóciában a semmi közepén volt egyik leghangulatosabb helyszín, illetve a Kobucis koncertek mindig nagyon jók….
Legmeredekebb a Budapest-Crozon-Budapest utazás oda-vissza + koncert egy ülésben, alvás nélkül… Vagy amikor az eső által elmosott ukrán fesztiválon traktorral próbáltak kiszabadítani minket, de így is majdnem lekéstük a gépünket.

Herr Attila
1975-ben születtem.
Basszusgitározom.
2007 óta vagyok a zenekarban, de már a második lemeztől helyettesként feltűntem (2002).
Kedvenc számom a Túl e vizen.
Először nagyapám mandolinján játszottam, de már azon is úgy, mint Steve Harris….
Kedvenc koncertem az Ördögkatlanban volt: a Wombo zenekarral közös bulink.
Hajmeresztő volt például egy erdélyi koncert, amin Ádám nem volt, és Varga Lacinak kellett ledobolnia a koncertet. A ritmusszekció többi tagja hasznavehetetlen állapotba került, kábé egyedül kisértem a bandát, legalábbis én úgy éltem meg. De volt pár vicces turnésztori is, például, mikor Németországban Somos Peti bejelentette, hogy otthagyja a zenekart, és Hollandiába megy tanulni. Ezt természetesen, ha szomorúan is vettük, de tisztességesen megünnepeltük, ha értitek mire gondolok. Petit még utolsó jótanácsokkal láttuk el. Mindez alatt Vili azzal húzott, hogy még sosem látott rendesen inni. A szállodai házibuli végeztével még lementünk egy közeli szórakozóhelyre, hogy bebizonyítsam, nekem is megy. Mondanom sem kell, hogy erre már semmi szükség nem volt, de bedőltem Vilinek. Visszafele már fogalmunk sem volt hol a szálloda, azon kívül, hogy valahol a közelben. Mondtam Vilinek, hogy urak vagyunk, és leintettem egy taxit. Úriasan beültünk, majd mutattam a szálloda kulcsot a sofőrnek, hogy ide kéremszépen. Mire ő kimutat az ablakon, hogy ott van! Még szerencse, hogy nem olyan helyen voltunk, ahol elvittek volna várost nézni.

Molnár Tamás Gergely
1992-ben születtem.
Szaxofonon, kavalon, neyen, furulyaféléken, cicélőn játszom, most klarinétozni tanulok.
2012 óta vagyok asszem a zenekarban.
Első hangszer, amin tanultam a szaxofon,
A kedvenc nóta, nem könnyű. Kedvenc énekes szám: Ha megfogom az ördögöt, kedvenc hangszeres szám: Mahala.
Legjobb koncertélményem a tavalyi pécsi koncert volt, ahol annyira fáradt volt a zenekar, az egésznapos klipforgatástól és az elötte való napi koncerttől, hogy kimaxolta a bolondságfaktort. Mióta a zenekarban vagyok nem történt semmi hajmeresztő, mindenki nagyon rendes. Elvétve otthon maradt valaki, de vagy még beesett a koncertre, vagy kezelte a problémát a csapat. Ugyancsak Pécsett történt sztori, hogy Somos Peti lerobbant Varsó és Budapest között a kocsijával, de Koczka ledobolta a Pipást, igen emlékezetesen, Ádi meg éneklés mellett dobolta végig a bulit.

Seres Vilmos
1974-születtem.
Klarinéton, tangóharmónikán, szaxofonon, bőgőn, tárogatón játszom.
2008 óta helyettesítek, de hivatalosan 2009 óta, vagyis pont tíz éve vagyok a zenekarban.
Kedvencem a Tortapapír.
Első hangszerem a furulya volt.
Kedvenc koncertem a Szigeten, a Roma sátorban volt.
Nem hajmeresztő sztori, de még helyettesként utaztam a zenekarral Prágába. Somos Peti először volt a zenekarral külföldön. Mondtam neki, (én, aki helyettesítettem a zenekarban), hogy ilyenkor az első külföldön avatás szokott lenni. Meg volt ijedve, most mi lesz az avatás. Mondom neki, hogy sajnos én foglak felavatni, de az kemény lesz. Mondom neki, van egy szám a Besh o droM-ban, aminek az a címe: Büntető. Na ezt a számot rólam nevezték el!

Szumper Ákos
-Hány éves vagy?
26
-Hányban szeretsz legjobban játszani?
A kétezres években…Egyébként 4/4-ben és 7/8-ban. Újabban a 9/8-ot is megszerettem!
-Mikor hallottad először a Besh o droM zenekart?
2017 őszén Vadi megkérdezte lenne-e kedvem kisegíteni, azaz helyettesíteni őt. Persze, igent mondtam. Teljesen újfajta zene volt ez nekem, ami iszonyúan inspirált és inspirál most is, hogy rendszeresen játszom velük.
-Melyik a kedvenc számod tőlük?
Pira Mange és az Ördög (Ha megfogom az ördögöt…), de a Büntetőt is mondhatnám.
-A készülő új lmezen már együtt dolgozol a zenekarral. Miben más ez a munkafolyamat, mint egy hagyományos lemezfelvétel?
Folyamatos kapcsolat van, így sokkal jobb, precízebb a végeredmény.
-Hányadik dobfelszerelésedet “fogyasztod”?
A 11.-ik van soron, de ez ugye csak a shell szettre (dobtestekre) értendő, pergőből és cintányérkból 4-5 A4-es lapnyi lenne a lista.
-Nyáron többször is helyettesítetted Vadit. Melyik koncerten volt a legjobb játszani velük?
Eddig egy pécsi szabadtéri buli a kedvencem, ott minden klappolt.